SZABÁLYKÖNYV (ver. 2018/2. 2018.01.18.)
FIATAL KORÚ SPORTOLÓK MMA VERSENYSZABÁLYZATA:
Növendék MMA (14 – 15 év) Versenyszabályzat
Kadét MMA (16 – 18 év) Versenyszabályzat
Gi & No Gi Grappling Versenyszabályzat (United World Wrestling)
A kiadásért felelős: Papp Valér, HMMAF szakmai igazgató
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1.1 RÉSZVÉTEL 1.2 TECHNIKAI FELTÉTELEK 1.3 VERSENYRUHÁZAT, VÉDŐFELSZERELÉS ÉS HIGIÉNIA 1.3.1 SPORTOLÓI RUHÁZAT 1.3.2 BÍRÓI RUHÁZAT
FIATALKORÚAK MMA KÜZDELME
GRAPPLING – GI ÉS NO GI FÖLDÖN ZAJLÓ KÜZDELEM 3.1 MÉRKŐZÉS 3.2 TECHNIKAI SZABÁLYSÉRTÉSEK 3.3 KIUTASÍTÁSI SZABÁLYOK 3.4 BÍRÓI TESTÜLET 3.5 VÉGSŐ RENDELKEZÉSEK
Csak azok a versenyzők vehetnek részt a Magyar MMA Országos Sportági Szövetség (Hungarian MMA Federation) (a továbbiakban: HMMAF) szabálykönyve alapján rendezett versenyeken, akik sportklubjuk, egyesületük által regisztráltak a HMMAF-nél. Az adott jogi személy felelős a versenyzőik benevezéséért a határidőn belül.
A sportklubok, egyesületek, nemzeti szövetségek vagy bizottságok bármennyi versenyzőt regisztrálhatnak minden kategóriában és súlycsoportban. Kivéve, ha az aktuális rendezvény szervezőbizottsága másképp nem rendelkezik.
Minden versenyzőnek rendelkezni kell érvényes biztosítással, mely fedezi az esetleges sérülésekből fakadó kezelések költségeit. Az esetleges sérülésekből fakadó költségeket a versenyzők vagy a mögöttük álló jogi személyek viselik.
A versenyzők életkorát és állampolgári hovatartozását a szervezőség a mérlegelés során ellenőrizni fogja, ezért minden versenyzőnek rendelkeznie kell a személyazonosságát igazoló okmánnyal (személyi igazolvány vagy útlevél).
Minden versenyző szabad akaratából, saját felelősségére és csak egy súlycsoportban vehet részt a versenyen. A versenyzők testsúlyát a hivatalos mérlegelésen fogja ellenőrizni a szervezőbizottság.
A versenyek a HMMAF szabályrendszere szerint kerülnek lebonyolításra, csak jóváhagyott 10×10 méteres tatamin, judo- vagy birkózószőnyegen. Szőnyeg esetén a következő zónákat kell értelmezni és jelölni:
Küzdőtér vagy küzdő zóna: (8x8m négyzet vagy 8m-es kör)
Határ sáv vagy határzóna: (1m széles sáv a 8x8m-es négyzeten vagy a 8m-es körön belül található)
Kidobó sáv vagy biztonsági zóna: (a 8x8m-es négyzeten vagy a 8m-es körön kívül levő, még szőnyeggel fedett rész, minimum 1m széles sáv)
Küzdelmi versenyszámok:
Fiatal korúak MMA küzdelme (6oz, nyitott ujjú kesztyűben, folyamatos full-contact küzdelem földharccal)
Növendék MMA (Ütéssel fejet támadni tilos!)
Kadét MMA
Földharc (UWW szabályzata alapján)
Gi földharc (Gi Grappling)
No Gi földharc (No Gi Grappling)
A verseny hivatalos kor- és súlycsoportok szerint kerül lebonyolításra. A súlycsoport felső határához viszonyított súlytöbblet nem elfogadható. Minden versenyzőnek be kell tudnia mutatni az életkorát és személyazonosságát igazoló dokumentumot. Ha egy versenyzőről kiderül, hogy nem az életkorának megfelelő kategóriában, hanem egy fiatalabb korcsoportban versenyez, az a versenyből történő azonnali kizárást vonja maga után. A Veterán korcsoport versenyzői számára engedélyezett a korcsoportjukhoz képest eggyel fiatalabb korcsoportban versenyezni, amennyiben a regisztráció során bemutatják az orvosi engedélyüket. A Növendék, Ifjúsági és Kadét korcsoport versenyzői is versenyezhetnek idősebb korcsoportban, ha a regisztráció során bemutatják az orvosi engedélyüket. Minden versenyző szabad akaratából, saját felelősségére és csak egy súlycsoportban indulhat a versenyen. A versenyzők testsúlyát a hivatalos mérlegelésen ellenőrzi a szervezőbizottság.
UWW szerinti hivatalos kor- és súlycsoportok:
Gyerek korcsoport (12-13 éves): Fiúk és lányok: -27, -30, -34, -38, -42, -46, -50, -55, -60, -66, -72, +72kg
Növendék korcsoport (14-15 éves):
Fiúk: -32, -35, -38, -42, -47, -53, -59, -66, -73, +73kg
Lányok: -30, -32, -34, -37, -40, -44, -48, -52, -57, +57kg
Kadét korcsoport (16-17 éves):
Fiúk: -42, -46, -50, -54, -58, -63, -69, -76, -85, +85kg
Lányok: -38, -40, -43, -46, -49, -52, -56, -60, -65, +65kg
Junior korcsoport (18-19 éves):
Férfiak: -58, -62, -66, -71, -77, -84, -92, +92kg
Nők: -49, -53, -58, -64, -71, +71 kg
Felnőtt korcsoport (18-19 éves, 20-35 éves):*
Férfiak: -62, -66, -71, -77, -84, -92, -100, +100 kg
Nők: -53, -58, -64, -71, +71 kg (A 18. és 19. életévüket betöltött versenyzők orvosi igazolás bemutatásával vehetnek részt.)
Veterán A-B korcsoport (35-45 éves / 46-56 éves):
Férfiak: -62, -66, -71, -77, -84, -92, -100, +100 kg
Nők: -53, -58, -64, -71, +71 kg
IMMAF szerinti hivatalos kor és súlycsoportok:
FÉRFIAK
| Korosztály | Súlycsoportok (kg) |
14-15 Növendék | 38-43kg, -47,6kg, -52,2kg, -56,7kg, -61,2kg, -65,8kg, -70,3kg, -77,1kg, 77-84kg |
16-17 Kadét | -47,6kg, -52,2kg, -56,7kg, -61,2kg, -65,8kg, -70,3kg, -77,1kg, -83,9kg, 84-100kg |
18-19 Junior | -52,2kg, -56,7kg, -61,2kg, -65,8kg, -70,3kg, -77,1kg, -83,9kg, -93kg, 93-120kg |
18-45 Felnőtt* | -56,7kg, -61,2kg, -65,8kg, -70,3kg, -77,1kg, -83,9kg, -93kg, -120,2kg, +120,2kg |
NŐK
| Korosztály | Súlycsoportok (kg) |
14-15 Növendék | 30-34kg, -38,6kg, -43kg, -47,6kg, -52,2kg, -56,7kg, -61,2kg, 61-66kg |
16-17 Kadét | -43kg, -47,6kg, -52,2kg, -56,7kg, -61,2kg, -65,8kg, 66-70kg |
18-19 Junior | -47,6kg, -52,2kg, -56,7kg, -61,2kg, -65,8kg, -70,3kg |
18-40 Felnőtt* | -52,2kg, -56,7kg, -61,2kg, -65,8kg, -70,3kg |
*Felnőtt korcsoportban indulhat az a versenyző, aki a verseny napjáig betöltötte a 18. életévét. De minden versenyző csak egy korcsoportban versenyezhet.
A HMMAF a helyszíni testsúlycsökkentésre a következő szabályokat alkalmazza: tiltott a vízhajtás vagy a túlzott kalória bevitel csökkentés. Továbbá tilos vízhajtó-, méregtelenítő szerek, és hashajtók használata, valamint az önhánytatás. 18 év alatti versenyzők számára tilos a szauna vagy gőzkabin, ill. izzadság-tartó öltözék használata. A fenti szabályok betartatása a versenyeztetési bizottság feladata, döntése pedig megmásíthatatlan. A szabályok előszöri megsértése az egyéni versenyző kizárását vonja maga után. A szabályok másodszori megsértése esetén a vétkes versenyző egy év eltiltást kap minden HMMAF égisze alatt megrendezett versenytől. A másodszori szabálysértésről az HMMAF Felügyelő Bizottsága is értesül és a szankciók végrehajtásáért felelős. Minden olyan személy, aki sportolót támogat a tiltott súlycsökkentésben, ugyanolyan szabályoknak és szankcióknak kell alávetni, mint a vétkes sportolót.
Minden versenyző orvosi ellenőrzésen esik át a hivatalos mérlegelés előtt, mely során ellenőrizni fogják a versenyzők versenyruházatát is. HIV/HVB vírussal fertőzött sportolók nem vehetnek részt a versenyen. HIV/HVB vírussal fertőzött egészségügyi személyzetnek tilos vérző versenyzőt ellátni.
Minden versenyzőt – aki orvosi igazolás nélkül versenyez, és erre fény derül a verseny során – felfüggeszt a versenyeztetési bizottság és az addig elért eredményeit is törli.
Ha egy sportolót fejsérülés, vagy fejen történő kiütés ért – ami történhetett edzésen vagy meccsen – 60 napos eltiltást kap a versenyzéstől és az edzőmeccsektől (minimum 45 napos és maximum 90 napos eltiltás lehetséges a serülés mértékétől függően). Ha az orvosi vélemény szerint egy leütés hasonló sérülésekhez vezetne a versenyzőre nézve, akkor is a fenti szabályok lépnek érvénybe. Ha súlyos fejsérülést diagnosztizálnak egy sportolónál, akkor a HMMAF a sportoló versenyengedélyét határozatlan időre felfüggesztheti, melyet az HMMAF Felügyelő Bizottsága oldhat fel.
Egyéni versenyszámok díjazása:
helyezett: érem, oklevél,
helyezett: érem, oklevél,
helyezettek: érem, oklevél. A versenyen legjobban szereplő csapat trófeát vagy kupát kaphat.
A verseny rendezője véletlenszerű doppingtesztet végezhet az aranyérmesek között. Az érintett kategóriákat kiválasztják és nyilvánosságra hozzák az adott éremátadó ünnepség végén. A tesztek elemzését az IOC/WADA által jóváhagyott laboratórium végzi el. A vizsgálatok elvégzésére és a minták laboratóriumi szállítására vonatkozó eljárást a WADA Doppingellenes Kódexe tartalmazza.
A sportolók példás higiéniás szokásokkal kell rendelkezzenek, melynek részeként kéz- és lábujjkörmük rövid és tiszta, hajuk tiszta és azt (amennyiben a hosszúsága megköveteli) rugalmas szalaggal összefogva viselik, továbbá hajuk és bőrük minden zsíros, olajos vagy tapadós anyagtól mentes. A védőfelszerelés nem tartalmazhat műanyagból, vagy fémből készült elemeket, általában tiszta és használható állapotban van, és gondoskodni kell arról, hogy a tömés semmilyen formában ne legyen elmozdulva, megsérülve vagy hiányos. A sportolók nem viselhetnek semmilyen tárgyat, amely a versenytársak sérülését okozhatja, így például nyakláncot, karkötőt, bokaperecet, kéz- és lábujjgyűrűt, piercinget stb. Az öltözet minden részének tisztának, száraznak és kellemetlen szagtól mentesnek kell lennie. Az orvosi vizsgálat során hivatalos bíró ellenőrzi, hogy a versenyzők betartják-e a jelen cikkelyben előírtakat. A sportolókat figyelmeztetni kell arra, hogy a megjelenésre és a ruházatra vonatkozó előírások be nem tartása a versenyből való kizárást eredményezi. Ha a sportoló a jelen előírások figyelmen kívül hagyásával lép be a versenyterületre, köteles a hiányosságot 2 percen belül pótolni, javítani, különben a mérkőzést felfüggesztéssel elveszíti.
a) Gi ruházat (csak Grappling esetén) a) A sportolók öltözékének tisztának és rendezettnek kell lennie. b) Nemzetközi versenyeken az elsőként a tatamira (szőnyegre) hívott sportoló piros gi felsőt és piros nadrágot, míg a másodikként a tatamira (szőnyegre) hívott sportoló kék gi felsőt és kék nadrágot kell viseljen. c) A gi ruházat pamut vagy hasonló anyagú és jó állapotú legyen. A ruházat anyaga nem lehet szokatlanul vastag, vagy annyira merev, hogy akadályozza az ellenfelet. A gi felsőnek takarnia kell a csípőt, de nem érhet a comboknál lejjebb. Kinyújtott karoknál a ruha ujja és a csukló közötti távolság nem lehet több 5 cm-nél. Megfelelő méretű gi nadrágot kell használni, mely álló helyzetben le kell érjen a bokáig. A nadrág nem lehet szokatlanul szoros, vagy olyan bő, hogy akadályozza az ellenfelet a fogások végrehajtásában vagy a mozgásban. A gi felsőt derékban szorosan meg kell kötni az övvel. Nőknek engedélyezett a gi felső alatt fekete, vagy más, semleges színű, testhezálló rash guard viselete. d) Kötelező védőfelszerelés GI Grappling versenyszám esetén: ágyékvédő és fogvédő. A mellvédő opcionális kiegészítő nők számára.
b) No Gi ruházat (Grappling és MMA esetén is érvényes) a) A sportolók öltözékének tisztának és rendezettnek kell lennie. b) Az elsőként a tatamira (szőnyegre) hívott sportoló piros rash guardot és fekete vagy semleges színű (fehér, szürke stb.) rövidnadrágot, míg a másodikként a tatamira (szőnyegre) hívott sportoló kék rash guardot és fekete vagy semleges színű rövidnadrágot kell viseljen. c) Hosszú vagy rövid ujjú, szorosan a testre simuló, legalább 60%-ban az előírt színeket tartalmazó rash guard viselhető. A rash guard színei között a piros és a kék nem szerepelhet egyszerre. A rövidnadrág nem lehet túl bő, és nem lehetnek rajta olyan zsebek, vagy gombok/csatok, melyek sérülésveszély kockázatát jelentenék a küzdelem során. d) Kötelező védőfelszerelés NoGi Grappling esetén: ágyékvédő, fogvédő. A mellvédő opcionális kiegészítő nők számára. Cipő viselése nem megengedett. e) Kötelező védőfelszerelés Növendék és Kadét MMA esetén: A látható védőfelszerelések színe meg kell egyezzen a kijelölt sarok színével (piros vagy kék). minimum 6oz rövidujjas (MMA) kesztyű, lábfej és lábszárvédő, fejvédő, fogvédő, ágyékvédő (férfiaknak), mellvédő (nőknek).
a) A bírók a bíráskodási bizottság által kijelölt hivatalos ruházatot kell viseljék. Ezt a ruházatot minden versenyen viselni kell. A hivatalos ruházat a következőkből áll:
Fekete póló,
Fekete nadrág,
Fekete cipő vagy tornacipő. b) A bírók példás higiéniás szokásokkal kell rendelkezzenek, melynek részeként kéz- és lábujjkörmük rövid és tiszta, hajuk tiszta és azt (amennyiben a hosszúsága megköveteli) rugalmas szalaggal összefogva viselik.
A versenyzők folyamatos küzdelme, teljes erejű technikák alkalmazásával. Növendék korosztályban tilos a kéz- és kartechnikák alkalmazása fejre.
Ruházat: Az 1.3.1-es bekezdésben leírt rash guard ruházat.
Kötelező védőfelszerelés: fejvédő, ágyékvédő (férfiaknak), lábfejvédő, mellvédő (nőknek). A versenyzők fejvédőt, lábfej és lábszárvédőt és legkevesebb 6 oz súlyú, nyitott ujjas kesztyűt kell viseljenek, mely alkalmas a fogásra. Kézre semmilyen egyéb, kiegészítő felszerelés nem használható.
Küzdelem időtartama: Növendék korosztályban $2\times2$ perc, Kadét korosztályban $2\times3$ perc.
Hosszabbítás: döntetlen esetén 1 perc. Hosszabbítás esetén a pontozás nullától kezdődik, a korábban megszerzett pontok törlődnek. Hosszabbítás után újabb döntetlen nem lehetséges. A vezetőbírónak egyeztetnie kell a pontozóbírókkal a győztes személyét illetően.
Találati felületek és engedélyezett technikák: a) Fej: teljes erő engedélyezett, kivéve Növendék kategóriában.
Ütések: Növendékeknél minden féle fejütés tilos. Kadét korosztályban egyenes, horog, felütés, kézhát csapás.
Rúgások: köríves rúgás (mawashi geri), köríves rúgás visszafelé talppal (ura mawashi geri), lefelé tartó rúgás (Kakato geri kizárólag talppal), külső köríves talpél rúgás (kaiten geri), belső félhold rúgás (mikatzuki geri), forduló köríves rúgás visszafelé sarokkal (ushiro ura mawashi geri). A fejre bevitt találatok (rúgások) a növendékek esetén csak félerővel megengedett, azaz ha a találat következtében a fej elmozdul vagy külsérelmi nyom keletkezik a fejen, az büntetést esetlegesen azonnali leléptetést von maga után. b) Test: teljes erő engedélyezett.
Ütések: egyenes, horog, felütés, kézhát csapás. Könyöktechnika fogással is engedélyezett.
Rúgások: köríves rúgás (mawashi geri), egyenes rúgás előre (mae geri), egyenes rúgás oldalra (yoko geri), egyenes rúgás hátra (ushiro geri), köríves rúgás visszafelé csak talppal (ura mawashi geri), lefelé tartó rúgás (kizárólag talppal), külső köríves talpél rúgás (kaiten geri), belső félhold rúgás (mikatzuki geri), forduló köríves rúgás visszafelé csak talppal (ushiro ura mawashi geri). Térdrúgástechnika fogással is engedélyezett. c) Láb: teljes erő engedélyezett.
Ütések: egyenes, horog, felütés, kézhát csapás. Könyéktechnika fogással is engedélyezett.
Rúgások: belső és külső köríves rúgás. Sarokrúgás lábszárra. Térdrúgás fogással is engedélyezett.
A fogás álló helyzetben 5 másodpercig engedélyezett. 5 másodperc után ha nem történik földrevitel sem ütések, rúgások, a vezetőbíró szétválasztja a küzdőket.
Földharc küzdelem: Minden dobás, földrevitel, fojtás és ízületfeszítés engedélyezett, álló és földpozícióban egyaránt, kivéve az ízületek normális behajlásával ellentétes irányú dobásokat. A leszorítás is engedélyezett. A vezetőbíró passzivitás esetén megállítja a küzdelmet. A küzdelmet álló pozícióból kell folytatni. Ha az egyik küzdő fél a földre került, kölcsönösen támadhatják egymás testét és lábát ütésekkel. Ha mindkét küzdő fél a földre került, kölcsönösen támadhatják egymás testét és lábát ütésekkel és rúgásokkal. Egy, a küzdőtéren belül kezdeményezett, de azon kívül befejezett, engedélyezett technikát nem lehet megállítani, kivéve, ha a küzdelemben valaki megsérül. Földdel érintkező pozíció definíciója: egy versenyző földdel érintkező pozícióban van, ha a testének legalább 3 pontja érintkezik a földdel. Megjegyzés: ha a két talp és csak a kézujj vagy ujjak érintkeznek a tatamival (szőnyeggel), álló helyzetnek minősül.
Kiütés: A vezetőbíró hozza meg a döntést azáltal, hogy megállítja a küzdelmet, és elindítja a 10 másodperces rászámolást, egy menetben sportolónként legfeljebb kétszer. A vezetőbíró bármikor megállíthatja a küzdelmet, ha ezzel megakadályozhatja a sportolók sérülését.
Pontozás:
10:10 az értékelése a menetnek: a) Ha egyenletesen küzdenek a felek és egyik versenyző sem mutat egyértelmű dominanciát az adott menetben. b) Ha mindkét versenyző azonos számú legális ütést, földrevitelt szenved el, valamint egyik fél sem mutat egyértelmű dominanciát az adott menetben.
10:9 az értékelése a menetnek: a) Ha az egyik versenyző nyer, de nem nagy fölénnyel, annak 10 pontot kell adni. Nagyobb számú hatékony, szabályos ütéssel, rúgással, földrevitellel illetve egyéb földharcban mutatott manőverrel felül kerekedett az ellenfelén a menet túlnyomó részében. b) Ha egy versenyző a menet során túlnyomó részben védekező helyzetben marad és passzív a támadások indításában, akkor a menetet vesztesként kell kihozni azaz 9 pontot kap még akkor is, ha nem szenvedett el meghatározó ütést, rúgást vagy földrevitelt.
10:8 az értékelése a menetnek: a) Ha egy versenyző menet teljes időtartamában dominál az ellenfele felett és hatékony szabályos technikák (ütés, rúgás, dobás, földharc) sorát hajtja végre az ellenfelén, 10 pontot kell kapnia, míg az ellenfelének 8-at. b) Ha az egyik versenyző a menet túlnyomó részében dominál az ellenfele felett és a hátrányban lévő versenyzőt a feladástól vagy a kiütéstől a menet vége menti meg.
10:7 az értékelése a menetnek: a) Ha az alábbi három kritériumból mindegyik teljesül: 10 pontot kap a győztes versenyző ha a menet teljes idejében dominált az ellenfele fölött; Hatékony szabályos technikák (ütés, rúgás, dobás, földharc) sorát hajtja végre az ellenfelén; A szabályosan végrehajtott technikák következtében külsérelmi nyom keletkezett az ellenfelén. A vesztes fél ekkor 7 pontot kap.
Tiltott találati felületek: Szem, Gerinc, Kulcscsont, Torok, Nyak, Nyakszirt, Ágyék, Térd.
Tiltott technikák:
A földre vitt ellenfél fejének ütése vagy rúgása,
Növendék korosztályban ütés fejre,
Harapás, Fejelés,
Egyenes/frontális rúgás (mae geri, yoko geri, kakato geri) fejre és lábra,
Vak technika alkalmazása,
Forgó ütés a kéz bármely részével,
Gerinc- vagy nyakfeszítés,
Minden nem megfelelően (hirtelen rántással) végrehajtott fojtás és feszítés,
Külső vagy belső sarokfeszítés,
Ízületfeszítéssel kombinált dobás.
Esetek, amikor a bíró büntetésről és/vagy kizárásról dönt:
Támadás tiltott testrészre,
Támadás tiltott technikával,
A küzdőtér elhagyása a küzdelem elkerülése céljából,
A küzdelem folytatása, miután a bíró azt leállította,
Támadás nem kontrollált (vak-) technikával,
Hivatalos személy megsértése,
Sportszerűtlen viselkedés,
Ha a versenyző a harmadik hívást követően sem jelenik meg 60 másodpercen belül a tatamin (szőnyegen) küzdelemre felkészülve.
Büntetések: Ha az alkalmazott tiltott technika veszélyes volt, és az ellenfél nem tudja folytatni a küzdelmet, azonnali kizárásra kerül sor. Ha az ellenfél folytatni tudja a küzdelmet:
Első alkalom (szóbeli figyelmeztetés),
Második alkalom (1. intés) – 1 pont levonás,
Harmadik alkalom (2. intés) – 1 pont levonás,
Negyedik alkalom (3. intés) – kizárás.
Bíráskodás: A tatamin (szőnyegen) egy vezetőbíró, a tatami (szőnyeg) sarkain pedig három pontozóbíró foglal helyet.
A vezetőbíró feladatai: a küzdelmek irányítása, a szabályok és a fair play betartatása, a küzdelem leállítása, büntetés a szabályok megszegése esetén, a pontozóbírók döntéseinek érvényesítése, a hivatalos döntések hangos és érthető bemondása, döntéshozatal a bírókkal összhangban (büntetés esetén is), segítség kérése bizonytalanság esetén, a küzdelem szüneteltetése (a ruházat megigazítására, a bizonytalan eseteknek a bírókkal való megtárgyalására, a pontok és hibák bejelentése, sérülés esetén, illetve hivatalos és megfelelő megoldás keresése a kérdéses helyzetekben). A vezetőbíró mondja be a kilépéseket, és állítja le a küzdelmet. Az ő szerepe jelezni, ha a küzdő felek valamelyike agresszívabb a megengedettnél. Amikor egy küzdő fél elhagyja a küzdőteret, a vezetőbíró leállítja a küzdelmet, a tatami (szőnyeg) közepére szólítja a küzdő feleket, és álló helyzetben újraindítja a küzdelmet.
A pontozóbíró feladatai: menetenként pontozni a látottakat. A már lepontozott menet eredményén változtatni nem lehet visszamenőlegesen. A pontozóbírók helyzetükkel, mozgásukkal nem akadályozhatják a vezetőbírót vagy a küzdő feleket. A pontozóbírók kötelessége a vezetőbíró figyelmét felhívni a szabályok megszegésére.
Győztes: Az egyik küzdő fél akkor győz, ha:
Az ellenfele feladja a küzdelmet,
Kiüti az ellenfelét,
A vezetőbíró jelentős fölényt állapít meg (TKO),
Az ellenfél edzője bedobja a törülközőt,
Az orvos bejelenti, hogy az ellenfele képtelen folytatni a küzdelmet (orvosi KO),
Lejár az idő, a vezetőbíró leállítja a küzdelmet, és pontozás alapján kihirdeti a győztest,
Az ellenfelet kizárják,
Az ellenfelét egy menetben másodszorra kell rászámolni (TKO).
A küzdelmi idő lejárta után pontozással, bírói döntéssel:
Egyhangú döntés – mindhárom bíró ugyanazt a versenyzőt hozza ki győztesnek
Megosztott döntés – két bíró azonosan dönt és a harmadik ellentétesen
Döntetlen – torna rendszerben ilyenkor hosszabbítást, extra menetet kell elrendelni!
Egyhangú döntetlen: mindhárom bíró döntetlent ítél
Többségi döntetlen: két bíró döntetlent ítél
Megosztott döntetlen: mindhárom bíró egymástól különböző döntést hoz
A küzdelem szóbeli bemondással, a tatami (szőnyeg), vagy az ellenfél ismételt megütésével, vagy a törülköző bedobásával adható fel (a törülközőt csak a versenyző edzője, vagy segédje dobhatja be).
Ruházatra vonatkozó szabályok:
GI esetén: a ruházatra vonatkozó szabályok az 1.3.1-es bekezdésben találhatók.
No Gi esetén: a ruházatra vonatkozó szabályok az 1.3.1-es bekezdésben találhatók.
A mérkőzések időtartama:
Gyerek, Növendék és Veterán kategóriában a mérkőzések 4 percig tartanak,
Kadétok, Juniorok és Seniorok mérkőzései 5 percig tartanak.
A mérkőzések bejelentése és megkezdése Mindkét sportolót a neve hangos és érthető bemondásával hívják a tatamira (szőnyegre). A sportolókat háromszor hívják a tatamira (szőnyegre), a hívások között legkevesebb 30 másodpercnyi szünettel. Ha a sportoló a harmadik hívás után sem jelenik meg a tatamin (szőnyegen), kizárással elveszíti a mérkőzést. Miután hallják a nevüket, a sportolók a hozzájuk rendelt színnek megfelelő sarokba állnak, és megvárják, amíg a vezetőbíró maga mellé szólítja őket. A vezetőbíró ellenőrzi a versenyzők ruházatát, és felszólítja őket az öltözék 2 percen belül történő kijavítására, ha az nem felel meg az érvényes szabályozásnak. Amennyiben a sportoló 2 perc után nem jelenik meg megfelelő ruházatban a tatamin (szőnyegen), kizárással elveszíti a mérkőzést. A vezetőbíró meggyőződik arról, hogy a sportolók bőrén nincs semmilyen csúszós, vagy ragadós anyag, sem izzadtság. Miután a vezetőbíró végzett a vizsgálattal, a küzdő felek kezet fognak, és a vezetőbíró sípszavára elkezdődik a mérkőzés.
Kezdési és újrakezdési pozíciók A küzdőtéren kívül – definíció Ha egy sportolót álló pozícióból a küzdőtéren kívülre kényszerítenek, és egyik lábával megérinti a határ területet (piros sáv), anélkül, hogy éppen földharcot kísérelne meg, a bíró leállítja a küzdelmet, és a küzdő feleket visszahívja a tatami (szőnyeg) közepére. Ha a küzdő felek a földön küzdenek, küzdőtéren kívüli helyzetnek számít, ha egyik sportoló egyetlen testrésze sem érinti a határsávot jelző piros kört, vagy ha valamely sportoló bármely testrésze a biztonsági zónán (kidobó sáv) kívülre kerül. A vezetőbíró mindkét esetben leállítja a küzdelmet, és elrendeli a megfelelő újrakezdési pozíciót.
Megjegyzés: ha az egyik sportoló szándékosan elhagyja a tatamit (szőnyeget) (akár álló, akár földpozícióból), a vezetőbíró azonnal meginti a sportolót, és 1 pontot ítél meg a támadó sportolónak. Megjegyzés: ha valamelyik küzdő fél a küzdőtéren kívülre kerül egy feladatási kísérlet, akció során (engedélyezett védekezés végrehajtása nélkül), a vezetőbíró nem állítja le a mérkőzést, amíg tart az akció, vagy amíg az egyik küzdő fél fejének egy része a biztonsági területen kívülre kerül. Ebben az esetben a sportoló, amelyik szabályos védekezés nélkül, azzal a céllal, hogy a földharc elkerülése érdekében leállítsa a küzdelmet, azt a biztonsági területen kívülre viszi, azonnal kizárásra kerül. Megjegyzés: ha valamelyik küzdő fél a küzdőtéren kívülre kényszeríti a harcot azon igyekezetében, hogy szabályos védekezéssel (a tatami elhagyása nélkül) elkerüljön egy földharc folytatást/leszorítást/kopogtatást, a vezetőbíró nem állítja le a mérkőzést, amíg tart az akció, vagy amíg az egyik küzdő fél fejének egy része a védelmi területen kívülre kerül. Ebben az esetben ha a vezetőbírónak le kell állítania a küzdelmet, 1 akcióponttal jutalmazza a támadást indító sportolót, és az újraindítási pozícióra vonatkozó kritériumoknak megfelelően, a tatami közepén újraindítja a küzdelmet.
Semleges álló pozíció: Semleges pozícióra a rendes menet kezdetén kerül sor. A küzdő felek a tatami közepén, egymással szemben állnak fel, egyik lábukkal a belső kört érintve, és a vezetőbíró utasítására, vagy sípszavára megkezdik a küzdelmet. Semleges pozíció kihirdetésére akkor kerül sor, ha a mérkőzést álló pozícióban újra kell kezdeni.
Újrakezdés zárt guard pozícióból: Zárt guard pozícióból az újrakezdés a szőnyeg közepén történik. Az alsó sportoló a lábaival átkarolja a lábai között térdelő ülésben lévő ellenfelét és a lábfejeit összekulcsolva tartja. Az alsó sportoló a kezeit tarkóra helyezi, míg a térdelő ülésben lévő az ellenfele hasára helyezi nyitott tenyérrel. Zárt guard újrakezdést akkor rendel el a bíró, ha zónából való kikerülés előtt legalább 3 másodpercig zárt guard pozícióban voltak a küzdő felek. A vezetőbíró ellenőrzi a pozíciót, és parancsszóval vagy sípszóval újraindítja a mérkőzést.
Újrakezdés fél guard pozícióból: Fél guard újrakezdés a szőnyeg közepén történik. Az alsó sportoló az oldalán fekszik úgy, hogy a lábai közé fogja az előtte térdelő ülésben lévő ellenfele egyik lábát, míg mellkasával az ellenfél szabad lába felé fordul. A felső térdelő ülésben lévő sportoló a kezeit nyitott tenyérrel lefelé az ellenfele csípőjének a felfelé eső részére helyezi. Fél guard újrakezdési pozíciót akkor rendel el a bíró, ha zónából való kikerülés miatt meg kellett állítania a mérkőzést és a megállítás előtt legalább 3 másodpercig fél guard pozícióban voltak a küzdő felek. A vezetőbíró ellenőrzi a pozíciót, és parancsszóval vagy sípszóval újraindítja a mérkőzést.
Újrakezdés nyitott guard pozícióból: Nyitott guard pozícióból az újrakezdés a tatami közepén történik. Az alsó küzdő fél a hátán fekszik, kezekkel a combján, talpával a tatamin, a belső körben. A felső küzdő fél letérdel az alsó lábai elé, kezeivel az alsó küzdő fél térdkalácsán. A vezetőbíró ellenőrzi a pozíciót, és parancsszóval vagy sípszóval újraindítja a mérkőzést. Nyitott guard újrakezdésre olyankor kerül sor, amikor mindkét küzdő fél a földön való küzdelem során kikerült a küzdőtérről, és a felső sportoló utolsó pozíciója nem domináns pozícióban volt vagy nem zárt- illetve fél guard pozíció. Nyitott guard újrakezdéskor az a versenyző kezd felső pozícióban, aki felső pozícióban volt (vagy részleges hátsó kontrollal rendelkezett), amikor a küzdelem a küzdőtéren kívülre került.
Újrakezdés oldalsó kontrollpozícióból: Oldalsó kontrollpozícióból az újrakezdés a tatami közepén történik. Az alsó küzdő fél a hátán fekszik (könyökei egyértelműen szabadok, kezei az ellenfele oldalán); a felső küzdő fél, 90°-ban elfordulva, az ellenfél mellkasán nyugtatja mellkasát úgy, hogy alkarjai és lábszárai a tatamin helyezkednek el. Oldalsó kontrollpozícióból akkor kerül sor újrakezdésre, ha valamelyik versenyző oldalsó leszorítást hajt végre, majd a küzdelem a küzdőtéren kívülre kerül.
Újrakezdés felső kontrollpozícióból: Felső kontrollpozícióból az újrakezdés a tatami közepén történik. Az alsó küzdő fél a hátán fekszik, kezei a feje oldalán; a felső küzdő fél lábaival kétoldalt, az ellenfelén lovagló ülésben helyezkedik el, kezei (tenyérrel) az ellenfele mellkasán. Felső kontrollpozícióra akkor kerül sor, ha valamelyik versenyző felső leszorítást hajt végre, majd a küzdelem a küzdőtéren kívülre kerül.
Újrakezdés hátsó kontrollpozícióból: Hátsó kontrollpozícióból történő újrakezdés során mindkét küzdő fél a tatami közepén ül. A domináns pozícióban lévő sportoló hátulról mellkasával hozzáér az ellenfele hátához és lábaival átkarolja az előtte ülőt úgy, hogy a sarkainak az előtte ülő sportoló lábai, combjai között kell elhelyezkednie a lábfejek összekulcsolása nélkül. A hátsó sportolónak kezeivel „biztonsági öv” szerűen átlósan át kell karolnia összekulcsolt kezekkel az ellenfele mellkasát egyik oldalt hónalj alatt, a másik oldalt a váll fölött. A kontrollban tartott sportolónak mindkét kezével rá kell fognia a hátsó sportoló kezeire. Hátsó kontrollpozícióból akkor kerül sor újrakezdésre, ha valamelyik versenyző hátsó leszorítást hajt végre, majd a küzdelem a küzdőtéren kívülre kerül. Miután a küzdelem hátsó kontrollpozícióban újrakezdődik, a felső küzdő fél nem szerezhet több pontot hátsó leszorítással.
Pontok akciókért
Guard/fél guard definíciója: A guard az alsó küzdő fél olyan pozíciója, amikor egyik, vagy mindkét lábával kontrollálja az ellenfelét (egyik, vagy mindkét lába az ellenfél derekát fogja körbe), és megakadályozza, hogy domináns pozícióba kerüljön. Fél guard egy olyan guard pozíció, ahol az alsó sportoló a hátán vagy oldalán fekszik, és a felső sportoló egyik lábát a lábai között tartja. Zárt guardra akkor kerül sor, ha az alsó sportoló a felső sportoló derekát (törzsét) a lábai közé fogja, összekulcsolt, vagy érintkező lábakkal/lábfejekkel. Nyílt guard az a pozíció amikor az alsó sportoló mindkét lábával blokkolja a lábai között elhelyezkedő ellenfelét anélkül, hogy a lábait összekulcsolná a felső sportoló derekán (ha összekulcsolja akkor az már zárt guard lesz).
Földrevitelek (Takedown) – 2 vagy 3 pont
2 pont jár minden helyzetben, amikor az akció álló helyzetben indul és a földön ér véget, és az egyik küzdő fél 3 másodpercen keresztül képes megtartani a felső pozíciót (ha a sportoló az ellenfelével létesített kontaktus után, guardba befogott pozícióba kerül, az ellenfelének 2 pont jár földrevitelért, amennyiben 3 másodpercen keresztül képes kontrollal megőrizni a pozícióját). Ha a földrevitellel a versenyző domináns pozícióba kerül, megszerzi az annak megfelelő pontokat is (például: 2+3 oldalsó leszorításba való földrevitelért, 2+4 felső leszorításba való földrevitelért és 2+4 hátsó leszorításba való földrevitelért, 2+3+1 térd a hason pozícióba dobásért/kényszerítésért, amit még egy testre bevitt (szabályos, teljes erejű) ütés követ).
3 pont jár földrevitelért, ha a sportoló a saját derekánál magasabbra emelve viszi földre az ellenfelét (nagy ívű dobás), és állva marad a földrevitel befejezéséig. Tilos olyan földrevitelt végrehajtani, amely során az ellenfél a nyakára vagy a fejére érkezik (lásd a „Tiltott akciók” című részt, lent).
Megjegyzés: földrevitel után, domináns pozíciónak számít, ha a felül lévő sportoló 90°-nál kisebb szögben, arccal vagy háttal a földnek, a földön tudja tartani az ellenfelét, miközben mindvégig érintkezésben marad vele, illetve – amennyiben az ellenfelét arccal a tatami felé viszi a földre – ha a karok és a lábak között 3 érintkezési ponton képes az ellenfelét hátulról irányítva leszorítani. Nem kontrollálja a helyzetet a felső pozícióban lévő küzdő fél, ha az (alsó pozícióban lévő) ellenfél éppen földharctámadást hajt végre. Csak akkortól számít kontrollnak/domináns pozíciónak a helyzete, ha már elhárította a támadást.
Megjegyzés: ha egy versenyző álló, kontaktmentes helyzetből leül, hogy elkerülje a küzdelmet, a vezetőbíró intéssel figyelmezteti, és 1 pontot ítél meg az ellenfelének. Ebben az esetben a vezetőbíró felfüggeszti a küzdelmet, és a küzdő feleket semleges, álló pozícióba hívja vissza.
Földrevitelnek minősül: A föld és a hát között bezárt szög kisebb, mint 90 fok. 3 ponton érintkezik a földdel. Földrevitel után egyből mögé került az ellenfélnek, az ellenfél karjait és az ellenfelet a karjaival kontrollálja. Nem minősül földrevitelnek: A föld és a hát között nagyobb a bezárt szög, mint 90 fok. Nincs meg a 3 ponton való érintkezés a talajjal. Nincs meg a karok mögé kerülés.
Gyors földrevitel akció – 2 pont Abban az esetben ha a bírói start sípszó után 3 másodpercen belül semleges álló pozícióból valaki szabályos földrevitelt hajt végre és az ellenfelét utána meg is tudja tartani 3 másodpercig megszakítás nélkül, akkor a vezetőbíró a dobásért járó ponton felül 2 extra pontot ad a földrevitelt végrehajtó sportolónak. (Pl.: Állásból indítva 3 pont jár egy nagyívű dobás végrehajtásáért, amit a földre érkezés után 3 pontot érő egy oldalsó pozícióban megtartanak 3 másodpercig, akkor még +2 pont jár a Gyors földreviteli akcióért.)
Átfordítások, Helyzetfordítások – 2 pont Hátrányos, vagy bármely alsó pozícióból történő átfordítás, domináns pozíció közvetlen megvalósítása nélkül 2 pontot ér, ha a felső pozícióban a versenyző 3 másodpercig megőrzi a kontrollt. Hátrányos, vagy bármely alsó pozícióból történő átfordítás, domináns pozíció közvetlen megvalósításával 2 pontot ér, plusz a domináns pozíciónak megfelelő pontok, ha a versenyző 3 másodpercig megőrzi a kontrollt (például: 2+3 oldalsó leszorításba való átfordításért, 2+4 felső leszorításba való átfordításért és 2+4 hátsó leszorításba való átfordításért). Megjegyzés: átfordítás után, domináns pozíciónak számít, ha a felül lévő sportoló 90°-nál kisebb szögben, háttal a földnek, vagy az oldalán fekve a földön tudja tartani az ellenfelét, miközben mindvégig érintkezésben marad vele, illetve – amennyiben az ellenfelét arccal a tatami felé viszi a földre – ha a karok és a lábak között 3 érintkezési ponton képes az ellenfelét hátulról irányítva leszorítani. Nem kontrollálja a helyzetet a felső pozícióban lévő küzdő fél, ha az (alsó pozícióban lévő) ellenfél éppen földharctámadást hajt végre. Csak akkortól számít kontrollnak/domináns pozíciónak a helyzete, ha már elhárította a támadást.
Domináns pozíciók – 3 vagy 4 pont
Oldalsó leszorítás (side mount) – 3 pont: Amikor egy sportoló felülről kontrollt szerez, testével az ellenfél lábvédelmén kívül (guard vagy fél guard), miközben az ellenfele hátát a tatamira leszorítva tartja 3 másodpercen keresztül (a hátnak 45 foknál kisebb szöget kell bezárnia a talajjal). (Oldalsó leszorítás pozíció még az észak-déli és térd a hason pozíció is). Nem minősül oldalsó leszorításnak: A hát és a talaj között bezárt szög nagyobb mint 45 fok. Háromszög fojtás, a láb a hónalj fölött van!
Felső leszorítás (full mount) – 4 pont: Amikor az egyik küzdő fél felülről dominál, az ellenfele mellkasán ülve, arccal egymásnak, úgy, hogy mindkét térdével érinti a földet az ellenfele két oldalán (egy kar a térde/lábszára alá szorítva lehet), 3 másodpercig. Ha az egyik sportoló az ellenfele karját a lába alá szorítja, csak akkor kapja meg a felső leszorításért járó pontokat, ha az ellenfél karját leszorító térd nincs a hónalj vonala fölött (például egy befogott háromszög fojtás esetén). Nem minősül felső leszorításnak: Karok a lábak alatt. Térd nincs a földön. Hónalj fölött van a térd. A test a lábakkal szemben.
Hátsó leszorítás (back mount) – 4 pont: Amikor egy sportoló hátulról irányítja az ellenfelét, úgy, hogy a mellkasa az ellenfele hátán nyugszik és a sarkai az ellenfele combjai között vannak, a lábak vagy a lábfejek összekulcsolása nélkül, az ellenfele karjának lefogására alkalmas pozícióban, 3 másodpercig. A hátsó leszorítás az egyetlen domináns pozíció, melyet álló ellenfélen is végre lehet hajtani. Hátsó leszorításnak NEM számító pozíciók: Összekulcsolt lábfejek, Testháromszög.
Progresszív pontozási rendszer domináns pozícióhoz A magasabb színvonalú küzdelmek ösztönzésére a domináns kontrollpozíciókért járó pontok (pl. oldalsó, felső, vagy hátsó leszorítás) progresszív rendszert követnek, azaz a pozíciókon javítani kell ahhoz, hogy pontokat lehessen szerezni (oldalsó -> felső -> hátsó leszorítás). A domináns pozíciókban szerzett pontokat csak akkor ítélik oda, ha a korábban alsó pozícióban lévő versenyző visszaszerzi a zárt guard vagy nyílt guard állást, (fél guard nem számít), átfordítást hajt végre, vagy feláll, és legalább 3 másodpercig úgy marad. Példák: Miután oldalsó leszorítással szerzett pontokat, a sportoló szerezhet ugyan pontot felső, vagy hátsó leszorítással, de nem szerezhet több pontot oldalsó leszorítással, kivéve, ha az ellenfele visszaszerzi a zárt vagy nyílt guard állást, átfordítást hajt végre, vagy feláll, és legalább 3 másodpercig úgy marad. Miután felső leszorítással szerzett pontokat, a sportoló szerezhet ugyan pontot hátsó leszorítással, de nem szerezhet több pontot oldalsó, vagy felső leszorítással, kivéve, ha az ellenfele visszaszerzi a zárt vagy nyílt guard állást… stb.
Akció, Támadás (1 pont):
Ha egy sportoló egy 3 pontot érő nagy ívű dobást, földrevitelt hajt végre, de nem tudja megtartani a kontrollt felső pozícióban 3 másodpercig (mert az ellenfelének sikerül semleges álló pozícióba visszakerülnie, vagy a küzdelem a küzdőtéren kívülre kerül, mielőtt letelik a 3 másodperc), 1 pontot szerez támadásért.
Ha egy sikeres 3 pontot érő nagyívű dobás, földrevitel után a sportoló nem tudja 3 másodpercig megtartani a kontrollt, és átfordítás következik be, 1 pontot szerez támadásért, míg az ellenfele 2 pontot szerez átfordításért, ha 3 másodpercen keresztül képes megtartani a felső kontrollt.
Egy pont jár a sportolónak azért a támadásért, ahol feladatás közeli helyzetet alakít ki legalább 3 másodpercig, ahol az ellenfele valós vészhelyzetbe kerül, de végül az ellenfél mégis kiszabadul vesztes helyzetéből.
Egy támadópont jár a sportolónak, amennyiben feladatás közeli helyzetet alakít ki legalább 3 másodpercig, de a rendes menetidő hamarabb lejár. A vezetőbíró feladata eldönteni, hogy a feladatási kísérlet mennyire volt közel a befejezéséhez. A csuklófeszítési kísérletekért nem jár támadópont. Példák kopogtatás közeli helyzetnek nem minősülő esetekre: Karfeszítés 90 foknál nagyobb szögben kifeszített karral, Karfeszítési kísérlet védekező helyzetben lévő ellenféllel, Nyitott háromszög kísérlet védekező helyzetben lévő ellenféllel, Kimura kísérlet NEM az ellenfél háta mögé csavart karral és védekező helyzetben lévő ellenféllel, Bokakulcs kísérlet a láb nyújtott, csavarás nem biztosított, Térd feszítés ellen védekező pozíció az ízület nincs kifeszítve.
Leállás sérülés, vagy vérzés miatt A vezetőbíró köteles a mérkőzést félbeszakítani, ha valamely sportoló egy véletlen mozdulat miatt ideiglenesen megsérül (pl. a szemre mért ütés, fejek összekoccanása stb. következtében). A sérülés, vagy vérzés miatti leállás nem haladhatja meg a 2 percet mérkőzésenként és sportolónként. Ha a vezetőbíró úgy gondolja, hogy a sportoló színleli a sérülést, hogy elkerüljön egy földharcot és/vagy akciót, kizárhatja a küzdelemből. Hasonlóképpen, ha egy tiltott mozdulat sérülést eredményez, a vezetőbírónak jogában áll kizárni a vétkes küzdő felet. Ha egy sportoló vérezni kezd, a vezetőbíró félbeszakítja a mérkőzést, és kéri az orvosi személyzet közbelépését. A tatami közelében megfelelő tisztítóeszközöket és fertőtlenítőoldatokat kell készenlétben tartani. A vezetőorvos feladata megállapítani, hogy a vérzést és a vér terjedését sikerült-e hatékonyan megállítani, és a sportoló folytathatja-e a küzdelmet. A küzdelem nem folytatódik, amíg a vér feltörléséhez használt eszközöket szabályszerűen el nem távolították, és a tatami fel nem szárad. Minden sportolónak rendelkeznie kell csereruházattal a tatami közelében, arra az eshetőségre, ha a ruházat elszakad, vagy véres lesz. Amennyiben mindkét versenyző egy időben lesérül, és nem tudja folytatni a küzdelmet, az a győztes, aki addig a pillanatig több pontot szerzett. Döntetlen állás esetén a bírói testület egyeztetéssel és szavazással dönt a győztes személyéről.
A mérkőzés félbeszakítása Ha a mérkőzést bármely okból, például sérülés, vérzés, bírói konzultáció stb. miatt félbe kell szakítani, a sportolók a tatami közepén, a bírói asztallal szembefordulva, álló vagy ülő helyzetben várakoznak, anélkül, hogy beszélgetnének egymással, vagy bárki mással, vagy ennének/innának, amíg a vezetőbíró a mérkőzés folytatására szólítja fel őket.
Döntési kritériumok A Senior kontinentális és világbajnokságok kivételével a vezetőbíró teljes körű felhatalmazással rendelkezik a mérkőzés megállítására, ha úgy ítéli meg, hogy valamely sportolót súlyos sérülés veszélye fenyegeti, vagy ha földharc során nem bír tovább egy fojtást vagy feszítést, akkor is, ha az illető sportoló nem adja fel a küzdelmet szóban vagy „kopogással”. A versenyzők biztonsága mindennél fontosabb szempont! Ha egy versenyző feladja a küzdelmet, akár szóban (például „stop” bekiáltásával vagy bemondásával, vagy fájdalmas kiáltással), akár gesztussal (kézzel vagy lábbal legalább kétszer megérinti az ellenfelét vagy a tatamit, vagyis „kopog”), az ellenfelét automatikusan győztesnek nyilvánítják, a megszerzett pontoktól, vagy a mérkőzés során eltelt időtől függetlenül. Ha a versenyző az ellenfele által alkalmazott valamely megengedett fogás vagy egy véletlen, nem tiltott manőverből származó baleset miatt eszméletét veszíti, a bíró megállítja a mérkőzést, segít az eszméletét vesztett sportolónak visszanyerni az eszméletét, majd az ellenfelét feladás miatt győztesnek nyilvánítja. Megjegyzés: ha egy 18 éven aluli versenyző (Gyerek, Növendék, Kadét) eszméletét veszti a mérkőzés során, biztonsági intézkedésként felfüggesztésre kerül a versenyből. Megjegyzés: a fejsérülés miatt eszméletüket veszítő versenyzőket felfüggesztik a versenyből, és kötelesek az orvosi személyzet utasításainak megfelelően eljárni.
Ha az egyik versenyző 15 pontos előnyt szerez, a vezetőbíró leállítja a mérkőzést, és döntő technikai fölény címén kihirdeti a győztest. Ha a rendes küzdelmi idő végéig a fenti esetek egyike sem következik be, a legtöbb pontot szerző versenyző a győztes. Ha a rendes küzdelmi idő végén a felek döntetlenre állnak a pontok alapján, a győztest a következő feltételeknek megfelelően választják ki:
A legtöbb pontot érő technikát végrehajtó sportoló,
A legkevesebb intést begyűjtő sportoló. Ha a fenti kritériumok alapján nem állapítható meg a győztes, akkor hosszabbítást kell elrendelni.
Hosszabbítás Ha a rendes küzdelmi idő végén a mérkőzés döntetlenre áll, és a fenti kritériumok alapján nem dönthető el a győztes, a vezetőbíró 1 perces hosszabbítást rendel el. A hosszabbítás alatt az érmefeldobással kijelölt sportolónak fel kell adatnia a küzdelmet az ellenfelével, ha ez nem történik meg, akkor az ellenfél nyer. A hosszabbítás a következő két pozíció valamelyikében indul:
Hátsó kontroll (back mount) újrakezdő pozíció
Kar feszítéses (armbar) újrakezdő pozíció: A támadó pozícióban lévő sportoló az egyik szabadon választott karjával kulcsolja az ellenfél felkarját a másik karját pedig vagy az ellenfele lábára helyezi vagy a földre.
Óvás és Kifogásolás [Challenge] Óvást nem lehet a mérkőzés végén benyújtani. Kifogásolással lehet élni a mérkőzés alatt, ha a Vezető Bíró vagy a küzdő birkózó edzője azt gondolja, hogy bírói hiba történt, de a mérkőzés eredménye semmilyen körülmények között nem változtatható meg, ha a győztes már kihirdetésre került (a szőnyegen). A kifogásolás [challenge] az a cselekmény, amivel az edző a küzdő birkózó nevében megállíthatja a küzdelmet és kérheti a bírói testületet, hogy nézze meg a videó bizonyítékot és vizsgálja meg a döntését. Ezzel a lehetőséggel csak olyan versenyeken lehet élni, ahol az UWW és a szervező testület által hivatalos videó felügyelet került kialakításra. Az edző, aki a kifogásolással kíván élni, ülve marad és bedobja az arra rendszeresített jelzőtárgyat (szivacs [sponge]), legfeljebb 10 másodpercen belül azután, miután a bíró pontot adott vagy elmulasztotta a pont megítélését az adott vitatott szituáció kapcsán. A mérkőzés vezetőnek ekkor a folyamatban lévő támadás befejeztével meg kell szakítania a mérkőzést. Ha a küzdő birkózó nem ért egyet az edző döntésével, akkor a mérkőzés folytatódik. Ezután a bírói testület megnézi a videó bizonyítékot és meghozza a végleges döntést a versenyért felelős Főbíróval együtt, aki megállapodás hiányában eldönti a vitát. Minden sportoló mérkőzésenként egy kifogásolásra jogosult. Ha a videó megnézése után a bírói testület módosítja a döntését, akkor újra lehet élni a kifogásolás lehetőségével a mérkőzés során. Ha a bírói testület megerősíti korábbi döntését, akkor a küzdő versenyző elveszíti az óvást és ellenfelének 5 pont jár. Ha a videó rögzítés technikai hiba miatt szünetel, vagy a videó bizonyíték nem ad lehetőséget a megkérdőjelezett helyzet pontos vizsgálatára (a kamera nézőpontja nem megfelelő, stb.), akkor az óvás érvénytelen és az edző visszakapja a szivacsot és ezzel a kifogásolás további jogát. Megjegyzés: Csak technikai szituációk támadhatóak. Az edzők a bírói döntéseket, mint támadás (akció), figyelmeztetés, passzivitás, durvaság megítélését nem támadhatják meg.
Mérkőzés klasszifikációs pontok A klasszifikációs pontok, amelyeket a versenyzők szereznek mérkőzéseikért, a versenyzők végső rangsorolására kerülnek felhasználására.
Kopogtatással elért győzelem (submission) (5 pont a győztesnek, 0 pont a vesztesnek) Kopogtatással/feladatással akkor éri el egy versenyző a győzelmet, ha ellenfele elismeri legyőzését szóban (ordítással, vagy mondva, hogy „kopog” – angolul „tap” -, vagy azt, hogy „állj” angolul „stop”.) vagy fizikai kopogással az ellenfél testén vagy a szőnyegen, kézzel vagy lábbal. Felnőtt Kontinentális és Világbajnokságokat kivéve, a mérkőzésvezető bíró jogosult kopogtatással elért győzelmet kihirdetni akkor is, ha egy lekopogtatási kísérlet megfigyelése során úgy gondolja, hogy egy versenyző, akit fogásba tartanak, nem tud kiszabadulni sérülés nélkül.
Kizárással elért győzelem (disqualification) (5 pont a győztesnek, 0 pont a vesztesnek) Kizárással elért győzelem azzal jön létre, hogy az egyik versenyző bármely okból kifolyólag eltiltásra kerül a mérkőzés további folytatásától.
Folytatásra képtelenséggel elért győzelem (default) (5 pont a győztesnek – 0 pont a vesztesnek) Folytatásra képtelenséggel elért győzelem azzal jön létre, hogy az egyik versenyző bármely okból kifolyólag nem képes folytatni a mérkőzést vagy a Vezető egészségügyi személy döntése alapján nem alkalmas a folytatásra. Az edző is jogosult ily módon való befejezésre (a küzdő birkózó nevében való feladásra), egy piros vagy egy kék törülköző bedobásával a szőnyegre.
Büntetés alapján elért győzelem (forfeit) (5 pont a győztesnek, 0 pont a vesztesnek) Büntetés alapján elért győzelem akkor jön létre, ha a versenyző nem jelenik meg a szőnyegnél a meccsre, vagy nem felel meg az előírásnak az öltözék vagy védőfelszerelés tekintetében. Megjegyzés: az a versenyző, aki büntetés alapján veszít, úgy hogy nem rendelkezik a megfelelő orvosi igazolással, nem folytathatja tovább az adott versenyt (más fogásnemben sem) és a végső eredménylistából is törlésre kerül.
Technikai fölénnyel elért győzelem (tech. Superiority) (4 pont a győztesnek – 0 pont a vesztesnek) Technikai fölénnyel elért győzelmet azzal szerez egy versenyző, ha 15 pont előnyt szerez ellenfele fölött.
Döntéssel elért győzelem (decision) (3 pont a győztesnek – 0 pont a vesztesnek) Döntéssel akkor ér el egy versenyző győzelmet, ha kevesebb, mint 15 ponttal vezet a rendes mérkőzésidő végén.
Hosszabbításban való győzelem (overtime) (2 pont a győztesnek, 0 pont a vesztesnek) Hosszabbításban akkor ér el egy versenyző győzelmet, ha bármelyik versenyző pontot szerez vagy a mérkőzésvezető bíró a hosszabbítás kritériumok alapján pontot adott. Megjegyzés: Technikai fölénnyel és Döntéssel elért győzelem esetén 1 mérkőzés klasszifikációs pontot kap a vesztes, ha sikerült elérnie 1 vagy több technikai pontot a mérkőzés alatt.
Passzivitás A sportolók feladata fenntartani a küzdelmet azzal, hogy folyamatosan a pozíciójuk javításán és az ellenfelük földrevitelén dolgoznak, és igyekeznek a küzdőtéren maradni. Ha a vezetőbíró úgy véli, hogy egy versenyző passzivitást mutat vagy húzza az időt, megpróbálja szóbeli utasításokkal, a mérkőzés megszakítása nélkül ösztönözni („Piros/kék nyitás (open)” vagy „Piros/kék akció (action)”). Ha 15 másodperc után a versenyző a szóbeli utasítások ellenére, továbbra is passzív marad, a vezetőbíró a megfelelő színnel megjelölt karjának felemelésével meginti a passzív küzdő felet. Ha a sportoló újabb 15 másodpercig passzív marad, a vezetőbíró (a megfelelő színnel megjelölt karjának felemelésével) ismét intésben részesíti. Minden intést rá kell vezetni az eredménylapra. Az intéseket (1., 2. és 3. alkalom) követően 1-1-1 pontot ad az ellenfélnek, míg a 4. alkalomért kizárás jár.
Első alkalom (1. intés) – 1 pont az ellenfél javára
Második alkalom (2. intés) – 1 pont az ellenfél javára
Harmadik alkalom (3. intés) – 1 pont az ellenfél javára
Negyedik alkalom – kizárás.
A passzivitás jelei:
Várakoztatás, egy pozíció rögzítése a küzdelem vagy haladás késleltetése, vagy akadályozása céljából. (pl. Az alsó sportoló zárt guardban rögzíti a felsőt anélkül, hogy bármilyen támadást kísérelne meg, csak őrzi, rögzíti a pozícióját és blokkolja a felső sportolót.)
Küzdelem késleltetése az edzővel/sarokkal való kommunikációval,
Engedély nélkül elhagyni a tatamit (szőnyeget),
Újrakezdéskor időhúzás a tatami közepére való beállás során,
Hibás újrakezdési pozíció,
Visszaélés az időkérésekkel,
Elhagyni a tatamit (szőnyeget) (pl. szándékosan, mindkét lábbal elhagyni azt, egy földrevitel vagy más akció elkerülése érdekében).
A pozíció elhagyása az álló vagy földharc küzdelem elkerülése érdekében (például ha egy sportoló álló helyzetben kontakt nélküli guard pozícióba ül, vagy ha a felső küzdő fél földharc küzdelem esetén feláll, anélkül, hogy domináns pozíciót vagy támadást, leszorítást kísérelne meg az alsó küzdő félen),
Rontott kezdés (pl. a küzdelem elkezdése utasítás vagy a sípszó elhangzása előtt).
Tiltott technikák és rögzítések Ha egy sportoló durva és sportszerűtlen módon megszegi az UWW etikai kódexének előírásait, a vezetőbírónak jogában áll kizárni a mérkőzésből vagy a versenyből. A vezetőbíró minden szabálysértőről jelentést tesz, a tagság felülvizsgálata céljából. Ha a sportoló tiltott fogás következtében megsérül, és nem folytathatja a mérkőzést, a sérülést okozó sportoló elveszíti a mérkőzést. Ha a versenyző folytatni tudja a küzdelmet, a szabálytalanságot elkövető sportoló büntetése:
Első alkalom (1. intés) – 1 pont az ellenfél javára
Második alkalom (2. intés) – 1 pont az ellenfél javára
Harmadik alkalom (3. intés) – 1 pont az ellenfél javára
Negyedik alkalom – kizárás. Megjegyzés: az ellenfelet a feladatásban megakadályozó, tiltott technika alkalmazása azonnali kizárást eredményez.
Példák a tiltott technikákra és magatartásra:
Csont vagy ízület szándékos törése (pl. nem adni elég időt az ellenfélnek a feladáshoz feladási helyzetben, vagy kopogás illetve bírói állj után a feszítés tovább folytatása)
Ütés és könyöklés fejre, hátgerincre, illetve a vese és az ágyék tájékára,
Rúgás, térdelés, alkarral ütés, fejelés,
Harapás, a haj, az orr vagy a fül húzása, támadás lágyékra,
Ütés szemre, fülre vagy orra, akasztás szájba,
Álló helyzetből dobás fejre, vagy nyakra,
Dobás technikával földhöz csapás (slam), ha az ellenfél teste derékmagasság fölött van,
Hanyatt vetődés álló pozícióban, ha az ellenfél a védekező hátán van. (back splash)
Ízületkulcs és dobás kombinációja,
Ujjak használata nyak- vagy légcsőfojtási technikára,
Külső, vagy belső sarokfeszítés,
Állfeszítés,
Nyakfeszítés (kereszt, dupla nelson, gerincfeszítés, stb.), (Megjegyzés: fojtás közben a nyakat terhelni engedélyezett, például guillotine, vagy hátsó fojtás közben).
Kisebb ízület kicsavarása,
4-nél kevesebb ujj, vagy lábujj fogása,
Versenyruházat szándékos fogása (No Gi esetén),
Lekötött övvel az ellenfél fojtása (Gi Grappling)
Bőr bekenése bármilyen anyaggal, illetve géz, vagy bármilyen más kiegészítő használata a vezető sportorvos és a bíró engedélye nélkül,
Vitázni/megsérteni bárkit, aki a versenycsarnokban tartózkodik,
Sérülést színlelni.
Korcsoportok szerint: Gyerek és Növendék korcsoport versenyzői nem alkalmazhatnak guillotine-t, illetve olyan boka- és lábkulcsot ami csavarást eredményez a térd ízületre nézve. (egyenes térd feszítés és a lábfej, boka feszítés engedélyezett).
A Nemzetközi Grappling Tanács (WGC) az UWW Etikai szabályzatára hivatkozik és határozottan elítéli a brutalitás, durvaság és zaklatás bármilyen formáját a verseny helyszínen. Ha egy sportoló, edző vagy néző átlépi az elfogadható határt szavaival, gesztusaival vagy cselekedetével, akkor a mérkőzésvezető bírók feladata, hogy eldöntsék, az adott tevékenység szabálysértő magatartásnak számít-e. Ha a mérkőzésvezető bíró a cselekményt szabálysértésnek minősíti, egy sárga kártyát kell kiadni a vétkes személynek, mint figyelmeztetés, mielőtt kiutasításra kerülne. Egy sárga lap 1 klasszifikációs pont levonást jelent attól a csapattól, akit a személy képvisel. Ha a szabályszegés folytatódik, akkor piros lap kerül kiadásra a vétkes személynek, aki kiutasításra kerül a versenyről. Egy piros lap 2 klasszifikációs pont (levonást) jelent a csapatnak. Ha a mérkőzésvezető bíró úgy érzi, hogy a magatartás lényegesen meghaladja a szokásos szabályszegést, akkor kihagyható a sárgalap és rögtön piros lap bocsátható ki.
Példák szabályszegő magatartásra:
Megegyezés a mérkőzés eredményéről
Káromkodás a mérkőzés alatt
Agresszívnak lenni a mérkőzésvezetővel szemben
Fenyegetni a mérkőzésvezetőket
Fizikai kontaktus a mérkőzésvezetővel
Dolgok dobása
Vitatkozás és a mérkőzés megszakítása
A győztes kihirdetés céljából a szőnyegen maradás visszautasítása
Összetétel Minden mérkőzést egy központi bíró felügyel és a szőnyegen egy mérkőzésvezető bíró vezet. A III. kategóriás bírók csak nemzetközi versenyeken jogosultak eljárni; I. és II. kategóriás bírók jogosultak a Kontinentális és Világszintű Bajnokságokon is eljárni. A jelentősebb versenyeken, a bírói testület tagjai semmi esetre nem tartozhatnak ugyanahhoz a nemzethez vagy járhatnak el bíróként, honfitársuk részvételével zajló mérkőzéseken.
A bírói testület egyenruhája A bíró és a mérkőzésvezető-bíró az UWW által elfogadott, fekete pólóinget, fekete szövetnadrágot fekete övvel, fekete vászon- vagy sportcipőt és fekete zoknit viselnek. Ezen felül, sípot viselnek a nyakukban, és egy piros csuklópántot viselnek a bal csuklójukon és egy kék csuklópántot a jobb csuklójukon, valamint fekete színű, egyszer használatos gumikesztyűt higiéniai okok miatt. Egy súlycsoport végeztével vagy megfelelő szabályos időközönként a gumikesztyűt a bírói asztalnál rendszeresített speciális tartóba kell kidobni. Egészségügyi kockázata miatt nem maradhat szanaszét a használt gumikesztyű. Az edzők számára is ajánlatos a gumikesztyű viselése hasonló okok miatt.
Általános kötelezettségek A bíró testület végrehajtja mindazokat a kötelezettségeket, amelyek a birkózó versenyekre vonatkozó rendelkezésekben, illetve egyéb más rendezvények külön rendelkezéseiben található. A bírók és a mérkőzésvezető bírók kötelesek a mérkőzések vezetésekor a tisztségükre vonatkozó alapvető UWA kifejezések és jelzések használatára. A mérkőzésvezető bíró főfeladata a mérkőzés elindításából és megszakításából, valamint a nyertes és a vesztes meghatározása érdekében pontok odaítéléséből és büntetések kiszabásából áll. A mérkőzésvezető bíró döntése érvényesül, kétség esetén konzultálhat a szőnyeg másik bírójával. Amennyiben nem tudnak egyetértésre jutni, akkor a végső szó az adott rendezvény Főbíráját illeti. Tilos a mérkőzésvezető bíró és a bíró számára, hogy bárkivel beszéljenek a mérkőzés során, kivéve egymással, annak érdekében, hogy feladataikat megfelelően ellássák. A bíró minden pontot nyilvánosan hirdet ki, kézjelekkel, táblákkal vagy elektronikus/kézi pontjelzőtáblákkal. A bíró a pontvezető lapján egyezteti a két ellenfél által kivitelezett fogásokat, beleértve a pontokat, figyelmeztetéseket és passzivitásért járó intéseket; ezen feljegyzéseknek a legnagyobb pontossággal kell készülniük, annak érdekében, hogy az megfeleljen a mérkőzés egyes fázisainak. A mérkőzés végén, a mérkőzésvezető bíró és a bíró aláírják a pontvezető lapot.
A mérkőzésvezető bíró A mérkőzésvezető bíró felelős a mérkőzés megfelelő levezetéséért, amelyet a hivatalos UWA szabályok szerint kell levezetnie. Bírnia kell a küzdők tiszteletét és teljes hatáskört gyakorol felettük, annak érdekében, hogy a küzdők azonnal engedelmeskedjenek parancsainak és utasításainak. Hasonlóképpen, a mérkőzésvezető bíró úgy vezeti a mérkőzést, hogy semmiféle szabálytalan vagy nem időszerű külső beavatkozást nem tűr el. A mérkőzésvezető bíró sípja indítja el, szakítja meg és fejezi be a küzdelmet. Egy fogás kivitelezése után (amennyiben érvényes és a küzdelmi területén lett végrehajtva), ujjaival jelzi a fogásért járó pontok számát, a pontot szerző versenyző színével megjelölt csuklójának felemelésével.
A mérkőzésvezető bíró feladatai:
Fogjon kezet a versenyzőkkel, amikor szőnyegre lépnek és amikor elhagyják azt.
Megvizsgálja a versenyzők egyenruháját a küzdelem előtt és felhívja őket, hogy a rendelkezésre álló 2 percen belül cseréljék le azt, amennyiben nem felel meg a jelen szabályzatban foglaltaknak.
Megvizsgálja a versenyzők bőrét izzadtság vagy olajos és ragadós anyag (megléte) tekintetében.
Ne kerüljön túl közel a versenyzőkhöz, ha állóküzdelmet folytatnak, de közel maradjon hozzájuk, ha a szőnyegen folytatják a küzdelmet.
Képes legyen egyik pillanatról a másikra pozíciót váltani, a szőnyegen vagy körülette, és különösen, vesse magát térdre vagy hasra, ha egy kivitelezés alatt álló fogásra való jobb rálátás miatt szükséges.
Ne álljon olyan közel a versenyzőkhöz, hogy ezzel zavarja a bíró rálátását, különösen, ha egy fogás kivitelezése éppen befejezés előtt áll.
Soha ne fordítson hátat a versenyzőknek, mert ezzel azt kockáztatná, hogy elveszíti a helyzet feletti irányítást.
Stimulálja a passzív versenyzőt a mérkőzés félbeszakítása nélkül és kiossza a szükséges figyelmeztetéseket.
Biztosítsa, hogy a versenyzők ne pihenjenek azt tettetve, hogy a testüket törlik le, kifújják az orrukat, sérülést színlelnek stb. Ebben az esetben, meg kell állítania a mérkőzést és intés kibocsátását kell kérnie a vétkes versenyző felé és 1 pontot ellenfele számára.
Ha a versenyző a másik fél öltözéket húzza, söpörje le a kezét vagy szóban figyelmeztesse a versenyzőt.
Jóváhagyja a szabályok megszegéséért vagy durvaságért járó büntetéseket.
Készen álljon, hogy megfújja a sípot, ha a versenyzők megközelítik a szőnyeg szélét.
Jelezze, hogy egy a szőnyeg szélén végrehajtott fogás érvényes volt-e.
Megszakítsa a küzdelmet és a versenyzőket kezdő pozícióba állítsa vissza, amennyiben a küzdelem a határokon kívülre kerül (azaz: ha egyik versenyzőnek sincs olyan testrésze, amely érintkezik a szőnyeggel, illetve ha bármelyik versenyző testrésze kikerül a védett területről).
Gyorsan és tisztán jelölje meg a pozíciót, ahonnan a mérkőzés folytatódik.
Sípszóval állítsa le a mérkőzést és jelentse be „fogás” kivitelezését, amennyiben azt észleli, hogy egy versenyző akár fizikai jelzéssel (kopogással), akár szóban feladást jelzett. A mérkőzésvezető bírónak ezen felül meg kell érintenie mindkét versenyzőt, hogy ezzel is biztosítsa a birkózók épségét.
Felnőtt Kontinentális és Világbajnokságokat kivéve, megállítsa a küzdelmet, ha lekopogtatási kísérlet figyelemmel kísérése során úgy érzi, hogy a fogásba tartott versenyző sérülés nélkül nem tudna kiszabadulni.
A bíró közbeavatkozása esetén a mérkőzésvezető bíró köteles megszakítani a mérkőzést és technikai fölény alapján győztest hirdetni, amennyiben a küzdők pontjai (legalább) 15 pontnyi különbség van. Ebben az esetben, meg kell várnia, hogy az éppen indított akció, legyen az egy támadás vagy ellentámadás, befejeződjön.
Pontosan a megfelelő időpontban szakítsa félbe a mérkőzést, ha szükséges.
Biztosítsa, hogy a versenyzők a szőnyegen maradnak, ameddig győztes kihirdetésre nem kerül.
Kijelentse a győztest (a győztes versenyző kezének felemelésével), miután egyetértésre jutottak a bíróval.
A bíró feladatai: A bíró közelről kell, hogy nyomon kövesse a mérkőzés folyamatát, anélkül, hogy engedné, hogy bármi elterelje a figyelmét. Minden akciót követően a mérkőzésvezető bíró jelzései alapján a megfelelő pontokat rá kell vezetnie a pontvezető lapra.
Segítse a pontos pont- és időmérést.
Bármely pontot, szabálytalanságot vagy feladást tudasson a mérkőzésvezető bíróval.
Hosszabbítást rendeljen el 0:0 esetén.
Erősítse meg a győztes személyét a mérkőzésvezető bíró felé és a klasszifikációs pontokat a pontrögzítőn.
Írja alá a pontozólapot a mérkőzés végeztével.
Jelen Szabályzatot az UWW jóváhagyta és módosításra kerülhet bármikor, ha kisebb javítások szükségessé teszik. Értelmezésük és alkalmazásukat illető vita esetén, megállapításra kerül, hogy az angol verzió irányadó. A grappling rendezvények versenyzői elfogadják, hogy vitáikat nem viszik polgári bíróságok elé. Minden nézeteltérést a Nemzetközi Grappling Tanács (WGC) rendez el, amelynek fellebbviteli fóruma az UWW Végrehajtó Tanácsa. Amennyiben megegyezés nem születik, a felek az esetet saját költségükön – a Svájcban, Lausanne-ban található Sporttal foglalkozó Választott Bíróság elé vihetik (Court of Arbitration for Sport – CAS).
A legjobb élmény biztosítása érdekében olyan technológiákat használunk, mint a cookie-k az eszközadatok tárolására és/vagy eléréséhez. Ha beleegyezik ezekbe a technológiákba, akkor olyan adatokat dolgozhatunk fel ezen az oldalon, mint a böngészési viselkedés vagy az egyedi azonosítók. A hozzájárulás elmulasztása vagy visszavonása bizonyos funkciókat és funkciókat hátrányosan érinthet.